Tíz kompetenciaterületen is jól kellene szerepelniük a pedagógusoknak, az éves teljesítmény tekintetében pedig csak a “legjobb” 20% kaphatna több fizetést az átlagnál. Az értékelésen legrosszabbul végző 20%-ot pedig fizetéscsökkentéssel sújtanák.
Évente elvégzett belső teljesítményértékelést kellene bevezetni az oktatási-nevelési intézményekben – olvasható egy belügyminisztériumi dokumentumban, amelyet a Népszava szerzett meg.
A lap szerint a terv egy olyan teljesítményértékelésről szól, amelyben a tanárok és az igazgatók minden tanév elején három számszerűsíthető teljesítménycélt leírnak – például vállalja, hogy legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot szervez az osztályának, vagy hogy 6 százalékkal csökkenni fog az igazolatlan hiányzások száma –, majd a tanév végén az átlag felett teljesítők pluszpénzt kapnak, az átlag alattiak illetményét pedig akár csökkenthetik is. A koncepció az, hogy a legjobb 20 százalék kaphat több pénzt, illetménycsökkentés pedig a leggyengébb 20 százalékot fenyegetné.
Egy ilyen értékelés a versenyszférában egyáltalán nem szokatlan, az már más kérdés, hogy a tanárok mostani leterheltsége és fizetései mellett mennyire lesz működőképes az ötlet.
Emellett a pedagógusoknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kellene felelniük. Olyanok ezek, mint például a terhelhetőség, a munkafegyelem, az etikus magatartás, vagy épp az igazgatóknál a hatékony gazdálkodás.
Sokan eleve borítékolták, amint elolvasták bő fél évvel ezelőtt a Belügyminisztérium által kiküldött “tanári kérdőívet”, hogy a kérdések alapján egyértelmű, hogy rangsorolni akarják a tanárokat, ez alapján meghatározva akár komolyabb fizetésbeli különbségeket is. Ez pedig ismét megosztó lehet, mert minimum bérfeszültséget szül a dolgozók között.
